A történelem legbékésebb tiltakozását a párt vezetése „ostromnak” hívja
Háttér
1999. április 23–24-én Tianjinben (Tiencsinben), egy Peking melletti városban a rendőrség tisztviselői több tucat Fálun Gong gyakorlót bántalmaztak és tartóztattak le, akik egy folyóirat irodája előtt gyűltek össze, hogy megvitassák egy nemrégiben megjelent cikk hibáit, amelyik a Fálun Gongot támadta. Amikor elterjedt a letartóztatások híre, és több Fálun Gong gyakorló érdeklődött a tisztviselőknél, azt mondták nekik, hogy a kérelmüket Pekingbe kell vinniük. Másnap, április 25-én mintegy 10.000 Fálun Gong-gyakorló gyűlt össze spontán módon Pekingben a Fuyou (Fuju) utcai központi kérelmezési irodánál. Ez közel van Csungnanhajhoz, a központi kormány körülkerített székhelyéhez. Az összejövetel békés és rendezett volt. A Fálun Gong több képviselőjét behívták, hogy találkozzanak Zhu Rongji (Csu Zsungcsi) kínai miniszterelnökkel és munkatársaival. Aznap este a Fálun Gong gyakorlók kérelmeinek eleget tettek, a letartóztatott tiencsini gyakorlókat szabadon engedték, és mindenki hazament.
Átcímkézve: „a kormány körülkerített épületegyüttesének ostrom alá helyezése”
A kínai kormányon belüli több forrás szerint az április 25-i összejövetelt követő hónapokban heves politikai harc alakult ki a KKP vezetésének a legfelső szintjein belül. Jiang Zemin (Csiang Cö-min), a KKP akkori vezetője felszólította a kormányt, hogy „zúzza szét” a Fálun Gongot, míg a Politbüró más tagjai nem láttak veszélyt a gyakorlatban. A CNN vezető elemzője, Willy Lam vezető tisztségviselőket idézett, akik szerint a Fálun Gong elnyomása nagyon „személyessé” vált Jiang Zemin számára. Júliusban Jiang hivatalosan elrendelte a Fálun Gong elnyomását.
Az április 25-i összejövetelt nem úgy jellemezték, mint egy békés kérelmezést, amilyen volt, és egy olyanként, amelyet tulajdonképpen maguk a tiencsini és pekingi tisztviselők koordináltak, akik azt mondták a gyakorlóknak, hogy menjenek a pekingi kérelmezési irodába, hanem inkább gyorsan átértelmezték, mint a központi kormány körülkerített épületegyüttesének az „ostrom alá helyezését”, és a Fálun Gong által jelentett fenyegetés egy világos „bizonyítékaként” tekintettek rá.
Ennek a propagandának a hatása
Április 25-ének a megtévesztő beállítása, a központi kormány körülkerített épületegyüttesének egy ostromaként, politikai nézőpontba helyezte a Fálun Gongot. Ez a propaganda Kínában és külföldön egyaránt elterjedt. Így ahelyett, hogy a KKP üldözését egy vallási kisebbség erőszakos elnyomásának tekintenék volna, inkább egy mesebeszéd kezdett kialakulni, miszerint a Fálun Gong és a KKP a hatalomért verseng. Ráadásul némely nyugati Kína-megfigyelők úgy vélték, hogy a Fálun Gong április 25-én a kormány kihívásával vonta magára az üldözést. Ez a mesebeszéd alámosta az emberi és vallási jogok sok lehetséges támogatóinak a lelkesedését, és továbbra is ez a legnagyobb tényező az áldozat hibáztatásának a jelenségében, amely szélesebb körben övezi a Fálun Gong üldözésének kivizsgálását és az arról való tájékoztatást.
