Semmilyen kifogás vagy észérv nem indokolhatja emberek üldözését. A legalapvetőbb oka annak, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) üldözi a Fálun Gong meditációt az, hogy az „üldözés” az erőszakos diktatúrák lételeme. Ezt tették Tibettel, az 1989-es diáktüntetésekkel, és ezt tették az ujgurokkal és a keresztényekkel is Kínában.
Ez alapján több szempontot is érdemes megvizsgálni, hogyan kezdődött el az üldözés.
Gyorsan lett népszerű és független
A Fálun Gongot 1992-ben mutatták be a nyilvánosság előtt. Csupán hét év alatt 70 millió ember kezdte el gyakorolni a kínai kormány adatai szerint. 1999-ben az „US News and World Report” úgy számolt be róla, mint „a legnagyobb önkéntes szervezet Kínában, még a Kommunista Pártnál is nagyobb” (a KKP létszáma akkoriban 65 millió fő volt). A totalitárius rezsim veszélyforrásként tekintett a meditációs gyakorlat függetlenségére és szervezőképességére, annak ellenére, hogy természetszerűleg politikamentes és a kínai állampolgárok egészségére és munkamoráljára jó hatást gyakorolt.
Kiváltotta Csiáng Cömin irigységét
A KKP akkori vezetője Csiáng Cömin (pinyin: Jiang Zemin) és támogatói Luo Gan vezetésével elkezdték a Fálun Gong ellenes hangulat szítását a párton belül. A csoportot úgy állították be, mint „a legnagyobb fenyegetés a pártra nézve”, továbbá „ördögi vallásként” bélyegezték meg. Megalapították a 610-es irodát, és visszamenőleg alkottak törvényeket, hogy jogilag alátámasszák a gyakorlat betiltását.
Tettének két oka is valószínűsíthető. Először is, újságírói és belső források szerint Csiáng féltékeny volt a Fálun Gong népszerűségére, és úgy érezte, ez a népszerűség aláássa vezetői legitimitását.
Másodszor, ahogy Willy Lam CNN elemző és mások is állították, Csiáng egy lehetőséget látott ebben. A Fálun Gong megtámadással egy Mao Ce-tung kampányaihoz hasonló akciót indított, amit arra használt fel, hogy „népszerűsítse a vezető iránti hűséget”, és politikai előnyökre tegyen szert. (Lásd a kapcsolódó CNN beszámolót.)
Miért folytatódott a kampány ilyen intenzitásban, még Csiáng nyugdíjba vonulása után is? Csiáng úgy rendezte, hogy a megbízható követői megmaradjanak a meghatározó tisztségekben a Politbüróban és a Párt biztonsági szerveiben. Ezeknek az embereknek sikerült fenntartani és még tovább erősíteni az üldözési kampányt. Azonban Kínából származó tudósítások azt jelentették, hogy jelenleg egyre növekvő ellentétek vannak Csiáng emberei és az új vezetés között.
Továbbá, ezek a tisztségviselők jelenleg attól tartanak, hogy felelősségre vonják őket az emberiségellenes bűncselekményeikért. Tehát jelenleg teljes mértékben érdekükben áll, hogy eltüntessék a nyomokat az üldözés folytatásával.
Ideológiai különbségek
Kínában minden vallási és szellemi gyakorlat elsősorban kötelezően a Kommunista Pártban kell higgyen, és csak azután vallhatja a saját értékeit. Ezért üldözik mind a mai napig az ilyen csoportosulások jelentős részét.
A párt bizonyos vezetői attól tartottak, hogy a Fálun Gong alapelvei, az őszinteség, jószívűség és tolerancia, valamint hitvilága, melyben Buddhák, Taók és Istenek szerepelnek, nem összeegyeztethetőek a párt ideológiájával. A Hszinhua (pinyin: Xinhua) hírügynökség, a KKP állami médiuma röviddel az üldözés kezdete után így számolt be: „Az úgynevezett őszinteség-jószívűség-tolerancia alapelveknek, melyeket Li Hongzhi (a Fálun Gong alapítója) terjeszt, semmi köze a szocialista, etnikai és kulturális fejlődéshez, aminek az útját járjuk.”
Továbbá a pártvezetés úgy látta, hogy a Fálun Gong erkölcsi útmutatása aláássa a párt kommunista taktikáit, amikkel irányítása alatt tartja a társadalmat. Miközben a párt által irányított média megtéveszti a nyilvánosságot, a Fálun Gong az őszinteségre és az igazságra törekszik. A párt arra ösztökéli az embereket, hogy harcoljanak egymás ellen, ezzel szemben a Fálun Gong a jószívűséget és a kedvességet népszerűsíti. És végül a párt erőszakot alkalmaz érdekei érvényesítésére, miközben a Fálun Gong szigorúan erőszakellenes.
